Batizfalvy Professzor Úr emlékezete

„Az utókor általában nem hálás és az elköltözöttekre nézve minden bizonnyal közömbös az utókor ítélete, vagy vélekedése róluk, sõt hálája, vagy hálátlansága sem érinti õket. Az élõkre nézve azonban nem teljesen mindegy, hogy mit õriznek a múltból, mely, ha mással nem is, de tanulsággal mindig szolgál.”

1960. november 22-én hunyt el Batizfalvy (1935-ig Batisweiler) János dr., a Szegedi Szülészeti- és Nõgyógyászati Klinika nyugalmazott tanszékvezetõ egyetemi tanára.

Batizfalvy professzor 1895. november 30-án született Fehértemplomon (Temes megye), hétgyermekes szegény szülõk gyermekeként. Fiatalon, 11 éves korában házitanítói munkát vállalt, s ettõl kezdve saját erejébõl tartotta el magát. Középiskoláit ösztöndíj segítségével végezte. 1915-ben kezdte el egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán, ahol 1920 novemberében doktorrá avatták. Hallgatóként érdeklõdése a kórbonctan felé fordult; 1918. augusztusától 1922. szeptemberéig az I. sz. Kórbonctani Intézetben dolgozott, Buday Kálmán professzor irányítása alatt. Tóth István professzor hívására 1922. szeptember 1-jén gyakornokként a II. sz. Nõi Klinikára került. 1926-ban tanársegédi, 1929-ben címzetes adjunktusi, fél évvel késõbb fizetéses adjunktusi kinevezést kapott. Közben 1926–1927-ben tanulmányi ösztöndíjjal 15 hónapot a hamburgi és a kieli klinikán töltött.

Batizfalvy dr. a Budapesti II. sz. Nõi Klinikán mûködése kezdetétõl a klinika szövettani és bakteriológiai laboratóriumát is vezette. 1930-ban a szövettani laboratórium mellett hematológiai laboratóriumot rendezett be. Ez évben a klinika orvosaival együtt magyar nyelvre fordították a Stoeckel-féle német szülészeti tankönyvet. Batizfalvy dr. végezte a fordítói munka több mint felét.

1932-ben a „Szülészeti Mûtéttan” c. tárgykörbõl magántanárrá habilitálták. A II. sz. Nõi Klinika igazgatója Tóth István professzor 1933-tól sokat betegeskedett. Hónapokon át Batizfalvy dr. helyettesítette, majd Tóth professzor halála (1935. november 25.) után, két és fél éven át, önállóan vezette a tanszéket.

Budapesten végzett szakmai munkájának elismeréseként meghívták Szegedre a Szülészeti- és Nõgyógyászati Klinikára tanszékvezetõnek. Klinikaigazgatói teendõit 1939. június 30-án, mint nyilvános, rendkívüli egyetemi tanár kezdte meg. 1940. október 19-én nyilvános rendes egyetemi tanárrá nevezték ki.

Batizfalvy professzor szegedi mûködésének elsõ éveit a klinika újjászervezésével kezdte. Tóth István professzor iskolájának egyik legkiválóbb képviselõjeként és folytatójaként, a klinikán posztoperatív osztályt, izolált újszülött osztályt és ingyenes terhesambulanciát létesített. Részletesen foglalkozott a posztoperatív szak zavaraival, a folyadékpótlás problémáival. Korábban nem végzett mûtéttípusokat vezetett be, nagy figyelmet szentelt az igen gyakran elõforduló fistulák bonyolult technikát igénylõ megoldásának. A méhrák mûtéti úton történõ gyógyítása, a nõi genitális tuberkulozis pathogenesise és klinikuma, a nõgyógyászati urológia témakörökben munkássága úttörõ jelentõségû volt. Több mint hetven közleménye jelent meg külföldi és hazai szakfolyóiratokban, köztük néhány monográfia is.

Szakmai elismerése nem maradt el: 1952-ben „Az orvostudomány kandidátusa” fokozatot kapta meg, 1953-ban „A felsõoktatás kiváló dolgozója” címmel tüntették ki. Húsz évi szegedi professzori mûködése alatt, legfõbb törekvése volt, hogy a magyar szülészetnek és nõgyógyászatnak megfelelõ utánpótlást biztosítson, neveljen. Számos kiváló szakembert képzett ki, közülük professzorok, kórházi fõorvosok, többen magántanárok lettek. A teljesség igénye nélkül megemlítjük Bódis Lajos, Sas Mihály professzorokat, Kovács István és Zelenka Lajos fõorvosokat, mint legismertebb tanítványait.

Kiemelten fontos feladatának tekintette a hallgatók oktatását. Kitûnõ elõadó volt, tantermi és tudományos üléseken elhangzott elõadásai élményt jelentettek. Bársony Jenõ professzor szerint: „tanítómester volt a szó legigazibb értelmében. Nemcsak hitte, hanem el is tudta hitetni hallgatóságával mindazt, aminek jelentõségérõl, fontosságáról meg volt gyõzõdve.” A szakmai elõadások mellett, igen fontosnak tartotta a felvilágosító elõadásokat is és Szegeden és környékén több mint száz népszerû elõadást tartott. A mûvi vetélések elkerülése érdekében „Az élet nevében…” címmel, filmet is készíttetett. A hallgatók oktatása terén az 1939/40. tanévtõl „Szülészeti propedeutika”, a nõi hallgatók részére „A házasélet hygienéje”, és az 1940/41. tanévtõl „Szülészeti mûtéttan” tárgyak kerültek bevezetésre. A klinika belsõ életének, feladatainak rendbetételét követõen figyelmét a klinika környezetére is kiterjesztette. Az õ tevékenységének eredménye a klinikát övezõ kert parkosítása. A betegek számára nyugodt, a klinika számára pormentes, esztétikus környezetet kívánt biztosítani.

Az oktató-, nevelõ-, gyógyító munka mellett az egyetem életében is sokat vállalt magára. 1940–1944 között tagja volt az egyetemi „Klinikai”, „Könyvtári” és „Kertészeti Bizottságnak”. Az 1941. január hó 22-én megalakult „Egyetem Barátainak Egyesületé”-ben mint ügyvezetõ-elnök mûködött. Februárban elkezdte heti szabadegyetemi elõadásainak sorozatát. Az Egyesület adta ki az Orvostudományi Kar kiadványát „Acta Medica Szeged” címmel. Batizfalvy professzor Baló és Ivanovics professzorokkal együtt látta el a szerkesztõi feladatokat 1942. januártól 1944. októberig. A szerkesztõi munka mellett, a felelõs kiadó is Batizfalvy professzor volt. Az orvostudományi közéletben is jelentõs szerepet vállalt. Az Orvos–Egészségügyi Szakszervezet Nõgyógyász Szakcsoportjának 1947-tõl vezetõségi tagja, ill. alelnöke, az általa alapított Dél-magyarországi Nõgyógyász Szakcsoportnak elnöke volt elhunytáig.

A Magyar Nõorvosok Lapja Szerkesztõbizottságának tagja volt 1939-tõl 1959-ig. Az õ nevéhez fûzõdik a Délvidéki Szemle (1942–1944) létrehozása, felelõs kiadója és szerkesztõbizottságának tagja volt. Orvostörténeti jelentõségû a „Batizfalvy éremgyûjtemény”, melyet ma a klinika õriz. Az éremgyûjtemény emlékét idézi az alkotó életet élt Batizfalvy professzornak, aki az orvostörténeti–numizmatikai gyûjteménnyel is a klinika, az Egyetem értékeit gyarapította.

Batizfalvy professzor tanítása, szelleme, mint példakép, ma is él és élni fog. A megemlékezés legyen az iránta érzett tisztelet nem hervadó virága.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Batizfalvy János

Született: 1895. november 30. Fehértemplom, Temes vármegye Meghalt: 1960. november 22. Szeged 

Család                       Sz: Batisweiler János, Heim Etelka.

Tanulmányok            A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1920), a hamburgi és a kieli nőklinikákon folytatott tanulmányokat (1926– 1927), a szülészeti műtéttan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1932), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút:   Orvosi tanulmányait 1915-20-ban végezte a bp.-i egy.-en,A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézetében Buday Kálmán asszisztense (1918– 1922), a II. sz. Nőgyógyászati Klinika gyakornoka (1922–1926), egy. tanársegéde (1926–1929), egy. adjunktusa (1929–1939) 1922-től a bp.-i II. sz. nőgyógyászati klinikán tanársegéd, majd adjunktus, egyúttal vezetője a klinika mellett működő szövettani és bakteriológiai laboratóriumnak: 1930-ban haematológiai laboratóriumot is berendezett:és 1932-ben magántanári képesítést nyert, magántanára (1932–1939).  1926-27-ben mint ösztöndíjas a hamburgi és a kieli klinikán folytatta tanulmányait. A Klinika mellett létrehozott Szövettani és Bakteriológiai Laboratórium vezetője (1926–1939). 1932-től a szegedi egy.-en ny. r. tanár; a szülészeti és nőgyógyászati klinika ig.-jaA szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem ny. rk. (1939–1940), ny. r. tanára (1940–1951) és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója (1939–1959). A II. vh. után az igazolóbizottság állásvesztésre ítélte, de Tanszékét visszakapta (1945).  Az orvostudományok kandidátusa (1952).  .A szülészet és a nőgyógyászat minden jelentős kérdésével, különösen nőgyógyászati urológiával fogl. A szegedi klinikán bevezette a posztoperatív osztályt, az ún. izolált újszülött osztályt, továbbá ingyenes terhesambulanciát alakított ki. Alapvetően új eredményeket ért el a méhrák műtéti úton történő gyógyításában, a női nemiszervi tuberkulózis patogenezise és klinikuma vizsgálatában.

Nagy része volt a klinika újjászervezésében. Kiterjedt tudományos munkásságának főbb területei: a méhrák operatív úton történő gyógyítása, a női nemzőszervi gümőkór pathogenesise és  klinikuma, valamint a nőgyógyászati urológia. Batizfalvy János a Klinikán posztoperatív osztályt, izolált újszülött osztályt, valamint terhesambulanciát létesített. A hallgatók oktatása terén bevezette a Szülészeti propedeutika, a Házasélet hygienéje, valamint a Szülészeti műtéttan tantárgyakat. Batizfalvy János érdeme a klinikát övező kert parkosítása, amely a mai napig kellemes környezetet és pihenési lehetőséget biztosít a Klinika betegei számára.

Emlékezet:Igen jelentős orvostörténeti éremgyűjteménye. Az orvosi numizmatikai Batizfalvy-éremgyűjteményt a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti éa Nőgyógyászati Klinika őrzi.

Elismertség:  A Magyar Nőgyógyász Szakcsoport vezetőségi tagja, alelnöke (1947–1959).

Szerkesztés:   A Magyar Nőorvosok Lapja szerkesztőbizottságának tagja (1939–1959). A Délvidéki Szemle alapítója, felelős kiadója és a szerkesztőbizottság tagja (1942–1944).

Dr. Veszelovszky Iván visszaemlékezése

Engem nem tanított, de helyettesétől Bódis Lajos  Professzortól, főnökömtől és másoktól is hallottam történeteket róla. A budapesti I. Sz. Női Klinikán dolgozott, mint tanársegéd és adjunktus. A rossz nyelvek szerint úgy kapta meg a szegedi katedrát, hogy Budapesten egy államtitkár feleségét műtötte, és az államtitkár segített az állás elnyerésében. Felesége – akit orvosai csak Nyanyának becéztek a háta mögött – nagy hatással volt férjére. Sokszor csak az kapott műtétet vagy előmeneteli lehetőséget, aki szépen köszönt a méltóságos asszonynak. Bent laktak a klinikán, így a professzor úr a legkülönbözőbb időpontokban ellenőrizte az orvosokat, akár éjjel is. Legendák terjengtek a professzor előadásairól, ahol még műtéti bemutatások is előfordultak a tanteremben. Nagyszerű sebész volt, és kiváló előadó. Színes előadásait mindig telt ház mellett tartotta. Nem kellett névsort vezetnie. Előadásai zömmel gyakorlati vonatkozásúak voltak, ez úgy tűnik, akkor is jobban érdekelte a hallgatóságot.

Sok műtéti és betegbemutatót tartott. Nevéhez fűződik az az anekdota, hogy „bejött a gazdag parasztasszony, megműtöttem, és szegény parasztként távozott”. Avagy a gazdag ügyvéd honorálta felesége szülését, és egy ezüst cigarettatárcát nyújtott át a professzor úrnak hálája jeléül. A professzor úgy látszik, nem ezt várta, ezért udvariasan visszautasította a tárcát azzal, hogy nem dohányzik. Az ügyvéd felállt, kinyitotta a tárcát, és válaszként annyit mondott, hogy sajnálhatja professzor úr, mert a tárcában kétezer pengő is van. Ezzel távozott a professzori szobából. Egy tanárnak abban az időben 200–300 pengő volt a havi fizetése.

Nem politizált, 1945 után mégis támadták azzal, hogy németbarát volt. Nevét magyarosította Batizveilerről.Egy kép talán előkerült, amelyen Szegeden, a Kárász utcán egy német tiszttel fényképezték le. 1953-ban, Sztálin halálakor a tantermi órát patetikus bejelentéssel kezdte: „Meghalt, meg halt.” Majd intett adjunktusának, aki betolt egy lemezjátszót. „Hallgassuk meg kedvenc dalát, a szulikót!” – mondta, és újabb intésére az adjunktus a lejátszófejet ráhelyezte a korongra.

Megszólalt a szulikó, a klinika stábja és a hallgatók némán és megdöbbenve tisztelegtek a világ akkori egyik urának halála kor. Utóbbi történet Csernay Laci barátomtól ered, aki jelen volt ezen a tantermi órán.

Ilyen volt akkor és utána is az értelmiségi sors.

A Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola történetéből

Szintén 1948-ban kezdődött a szervezett oktatás a szülésznői illetve bábaképző szakon, a képzési idő itt is két év volt, s a képzés a Szülészeti- Nőgyógyászati Klinika igazgatójának közvetlen irányítása alatt állott, első igazgatója Dr. Batizfalvy János professzor volt. Az oktatás a klinika épületében folyt, a déli szárny III. emeletén kaptak helyet a bábanövendékek, továbbá a klinikán dolgozó néhány szülésznő és a továbbképzésre berendelt idősebb bábák.

Hivatkozások, irodalom

1. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
2. Kapronczay Károly: Magyar Orvoséletrajzi Lexikon (HIK)
3. Kovács László, Zallár Andor: Emlékezés dr. Batizfalvy János professzorra, halálának negyvenedik évfordulóján (Orvosi Hetilap)
4. Péter László: A forradalom a szegedi orvosegyetemen (Tiszatáj - PDF)
5. Emléktáblák Szegeden (Somogyi-könyvtár Szeged)
6. Dr. Batizfalvy János szegedi népügyészségi pere (1945-1946) (Kutatási napló)
7. A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika története (SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika)
8. Bársony J.: Batizfalvy János (1895–1960) [Nekrológ], Magyar Nõorv. L., 1962, 24, 65–67.
9. Bóna E.: Mûvészet és orvostörténet. Batizfalvy Évforduló, 1995., Egészség, 1995., 28–29.
10. Lisztes L., Zallár A. (szerk.): Szegedi Egyetemi Almanach 1921–1971. Szeged, JATE-SZOTE, 1971. 294. old.
11. Novák I.: Dr. Batizfalvy János (1895–1960) [Gyászbeszéd], SZOTE Évkönyve az 1960/61. és az 1962/63. tanévrõl, Szeged, SZOTE, 1965. 297–299. old.
12. Zallár A.: A Szülészeti- és Nõgyógyászati Klinika története. SZOTE Szülészeti- és Nõgyógyászati Klinikájának, az Egészségügyi Világszervezet Klinikai Kutató Központjának Évkönyve 1978–1983., Szeged, SZOTE, 1984. 57–58. old.
13. Novák István: B. J. (SZOTE Évkönyv, 1960/61)
14. Bársony János: B. J. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1961)
15. Bóna Endre: Az első szegedi orvos numizmatikus. B. J. centenáriuma. (Az Érem, 1996)

Művei

1. A terhességi anaemia, pathológiája és therápiája (Orv. Hetil., 1932);
2. A terhességi anaemia pathológiája és therápiája. (Orvosi Hetilap, 1932)
3. Az uteroplacentáris apoplexiával járó korai lepényleválás pathológiája és sebészi therápiája. (Orvosképzés, 1936)
4. A kürtcsonk terhessége. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1938)
5. Női munka és női betegségek. (Orvosképzés, 1939)
6. A veseelégtelenség szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. (Magyar Urológia, 1940)
7. A császármetszés javallatainak és műtéti módjainak újkori fejlődése Szegeden. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1948)
8. Szülészeti műtéttan. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
9. A női genitalis tuberculosis pathológiája és therápiája. Bukovinszky Lászlóval. (MTA Orvostudományi Osztálya Közleményei, 1952)
10. A petefészektályog, mint önálló kórkép. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1952)
11. A kezdődő méhnyakrák felismerése és kezelése. (Orvosi Hetilap, 1955)
12. A hólyagsipolyok gyógyítása. Boros Imrével. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1956)
13. A női genitális tuberkulózis. (Orvosi Hetilap, 1957; németül, franciául és angolul: Therapia Hungarica, 1958;)
14. A méhnyakrák gyógyulási eredményei a szegedi női klinikán 1940–1952. Palánkai Gellérttel. (Magyar Onkológia, 1959)

15. Az uteroplacentaris apoplexiával járó korai lepényleválás pathológíája és sebészi therápiája (Orvosképzés; 1936);

16. Megelőzés elve a szülészeti gyakorlatban (Orvosképzés, 1942. 3: sz.);

17. A női genitalis tuberculosis. pathológiája és therápiája (MTA Orv. Tud. Oszt. Közl. III. Bp.; 1952).